Petneháza története

Petneháza közel 2000 lelkes község. Az Északkelet-Nyírségben Nyíregyházától 40 km távolságra található. Neve személynévből ered; Péter személynév + háza összetétellel. Alapítója a XIV. század elején élt Terecse fia Péter vagy Petene, a Petneháziak őse. A Petneházy család a XIV-XV. században a megye életében nem vitt szerepet, de a falut és a birtokot a XV-XVI. században mindvégig bírta. Az alapító Terecse neve még 1595-ben is élt, mint praedium és erdő. A XVIII. század elejétől a Petneházyakkal rokon Ibrányi, Bornemissza, Tatay, Chernel és Péchy családok is birtokolták Petneháza egy-egy részét.Legnagyobb birtokosai azonban mindig a névadó család tagjai maradtak. Egy időben két, sőt három kúriájuk is volt a faluban; a kúriákhoz tartozó szántóföldekkel, rétekkel, jobbágytelkekkel együtt. 1707-ben Petneházy Zsigmond fia, István és három lánya osztozkodott a szerény vagyonon. Annak ellenére, hogy az alapító család utódai még a XIX. század elején is éltek, a birtokosok a XVIII. század végére már teljesen lecserélődtek. 1847- ben, a faluban 703 lakos élt. Petneháza határába két középkori település, Bagda és Iklód olvadt be. Bagda személynévi eredetű helynév, legkorábban egy idevaló ispánt említenek 1282-ben. 1321-ven az örökös nélkül meghalt Csépány fia birtokán a Jákó és a Balog-Semjén nemzetségek osztoztak. A XIV. században kápolnája is volt, amit a Petneházyak szereztek meg.

Az Iklód némileg később a XIV. század második felében az e helyről elnevezett család birtoka volt. Neve bizonytalan eredetű. A család XVI-XVII. században még élt. Iklód a XVIII. század végén is itt lakó lehetett, mert a Petneházyaknak náluk zálogban lévő kúriájuk volt. 1615-ben egy kápolnahelyet említenek a határában. 1623-ban 2 lakott és 8 lakatlan telke volt. A XVIII. században azonban már puszta, nagyobbrészt erdővel benőve.

A századfordulón körjegyzőségi székhely volt, 161 házában 1085, többségében görög katolikus lakossal. Petneháza eredetileg egyutcás, észak végén kiteresedő, majd kettéágazó útifalu. A község kétharmad része 1887-ben egy pusztító tűzvész után elpusztult. Ezután hosszanti irányban nőtt meg. Délkeleti részén szabályos alaprajzú új településrész alakult ki századunkban. A délnyugati sarkán, a házsorba ékelődve egy szárazmalom keringősátorát ábrázolja egy század elején készült térkép.

A községről 1784 után 1870-ben is készítettek térképet. Ez már sokkal részletesebb, tartalmasabb volt, mint az előző. Ebben már a faluban, a falusiak közreműködésével összegyűjtött földrajzi nevek is szerepeltek. Ezek között voltak nagyon- és kevésbé érdekes nevek is. Az érdekesek közül szeretnénk néhányat ismertetni. Vannak olyanok, amelyeknek talán nincs valós alapjuk, de olyanok is akadnak, amelyekhez tényleges megtörtént események kötődnek.

Kiss szoros:

Korábban Zsidó szorosnak is nevezték, mert zsidók laktak benne és a templomuk is itt volt. Erről most már alig tudnak a faluban.

Magyar vég:

A XVIII: században ruténeket telepítettek a faluba. Ahol a rutének laktak, azt a részt nevezték Orosz végnek, a magyarok lakta rész pedig a Magyar vég nevet kapta.

Akasztó-hegy:

A néphagyomány szerint 1849-ben a szabadságharc leverése után, itt akasztottak fel három szabadságharcost.

Egyfa:

A néphagyomány szerint egy nevezetes fáról kapta dűlő nevét. Régen sok volt Petneháza környékén a betyár. Csapatokba verődve járták, fosztogatták a vidéket. Végül a pandúrok rajtuk ütöttek és mindnyájukat elfogták. Erre a fára akasztották fel őket.

Ér-erdő:

Egy nemesi családé volt az erdő. Az osztozkodásban a család tagjai nem tudtak megegyezni, perre került a dolog. A döntés értelmében egy mérnök osztotta szét a földet, de az egyik nemesnek nagyobb darabot mért, mert az megvesztegette. A mérnök a földosztás utáni napon meghalt. Az öregek szerint csalás miatt nem tud nyugodni a föld alatt, ezért minden éjjel a földmérő láncot maga után húzva az Ér-erdőn jár, bántja a lelkiismerete. Ha nyári estéken a képzelet valamilyen halvány fényt vél felfedezni, vagy gyanús zörejeket hoz a szél az Ér-erdő felől, még ma is mondják az öregek: mám megém fé jár a tüzesmiernök!

Fűz-kút:

A terület onnan kapta a nevét, hogy van benne egy forrás, amelyben mindig friss víz csobog. A forrás egy öreg fűz alól tör utat magának.

Kápolnás-hegy:

Ma már nem emlékeznek a kápolnára. Szántáskor az ekevas alól még ma is gyakran fordul itt ki kő és cserépdarab.

Legelő:

A néphagyomány szerint itt volt régen a falu. Az ásatások alkalmával cserépedényeket, kardot, sőt egy bronz kalapácsot találtak, mely a nyíregyházi múzeumban van.

Sige szoros:

A monda szerint itt egy község süllyedt el.

Petneháza a Baktalórántházai kistérségbe tartozik
A Baktalórántházai kistérség az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A 2004. január 1-től érvényes statisztikai lehatárolás alapján a Baktalórántházai kistérséghez a következő 19 település tartozik: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod.

Területe: 24,20 km2